Mi az a kiberbiztonság?

Mivel szinte mindenütt használunk adatokat, és egyre többen dolgoznak és csatlakoznak bárhonnan, az elkövetők széles körű szakértelemre és készségekre tettek szert. A kibertámadások száma évről évre nő, ahogy a támadók folyamatosan fejlesztik taktikájukat, technikáikat és eljárásaikat (TTP), és skálázzák működésüket.

Ez a folyamatosan változó fenyegetési környezet megköveteli, hogy a szervezetek dinamikus, folyamatos kiberbiztonsági programot hozzanak létre, hogy ellenállóak maradjanak, és alkalmazkodjanak a felmerülő kockázatokhoz. Egy hatékony kiberbiztonsági program olyan személyeket, folyamatokat és technológiai megoldásokat ötvöz, amelyek mérséklik a támadásból eredő üzletmenet-kiesések, adatlopások, pénzügyi veszteségek és hírnévcsorbulás kockázatát.

A támadók motivációinak és profiljainak megértése elengedhetetlen a hatékony kiberbiztonsági védelem kialakításához. Napjaink veszélyforrás-környezetében a fontosabb ellenfelek közé tartoznak például a következők:

Nemzetállamok által támogatott szereplők
A nemzetállamok által támogatott szereplők olyan csoportok vagy személyek, akiket egy kormány támogat, hogy kibertámadásokat hajtsanak végre más országok, szervezetek vagy egyének ellen. Az államilag támogatott kiberbűnözők gyakran hatalmas erőforrásokkal és kifinomult eszközökkel rendelkeznek. Motivációik a kémkedéstől az infrastruktúra destabilizálásáig terjedhetnek, és támadásaik gyakran kormányzati szerveket, kritikus fontosságú infrastruktúrát vagy nagyvállalatokat céloznak. A nemzetállamok által támogatott szereplők jellemzően a legtöbb erőforrással rendelkező és leghatékonyabb támadótípusok. Néha kisebb csoportoknak is értékesítik az eszközeiket.

Zsarolóprogram-csoportok
Ezek a szervezett bűnözői csoportok zsarolóprogramokat vetnek be, hogy pénzügyi haszonszerzés céljából zsarolják a vállalkozásokat. Általában kifinomult, többlépcsős, kézi vezérléses támadásokat folytatnak, amelyekben adatokat lopnak el és megzavarják a vállalkozás működését, a  visszafejtési kulcsokért cserébe pedig magas váltságdíjat követelnek.

Kiberzsoldosok/magánszektort célzó támadó szereplők
A kiberzsoldosok olyan felbérelhető hackerek, akik kormányzati szerveknek, vállalatoknak vagy bűnszervezeteknek kínálják szolgáltatásaikat. Kémkedést, szabotázst vagy más kártékony tevékenységet folytatnak ügyfeleik részére.

A szervezetek jól bevált keretrendszerekre és szabványokra támaszkodnak a kiberbiztonsági erőfeszítéseik irányításához. A legelfogadottabb keretrendszerek közé tartoznak a következők:
 

• NIST kiberbiztonsági keretrendszer: A NIST (Nemzeti szabványügyi és technológiai hivatal) által fejlesztett keretrendszer irányelveket biztosít a kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez és csökkentéséhez.
• ISO/IEC 27001: Az információbiztonság kezelésének globális szabványa, amely a bizalmas adatok biztonságossá tételének szisztematikus megközelítését vázolja fel.
• CIS-ellenőrzések: A CIS (Center for Internet Security) kritikus biztonsági szabályai ajánlott eljárásokat kínálnak a kiberfenyegetések elleni védelemhez.

A megfelelőségi és szabályozási követelmények fontossága:
A szabályozó szervek bizonyos biztonsági intézkedéseket követelnek meg a bizalmas adatokat kezelő szervezetektől. A meg nem felelés jogi következményekkel és pénzbírságokkal is járhat. A jól bevált keretrendszerek betartása segít biztosítani a szervezetek számára az ügyféladatok védelmét és a jogszabályi következmények elkerülését.

A megfelelő keretrendszer kiválasztása a szervezet számára:
A megfelelő kiberbiztonsági keretrendszert attól függően kell kiválasztani, hogy mekkora szervezetről van szó, mely ágazatban tevékenykedik, és mi a szabályozási környezet. A szervezeteknek mérlegelniük kell kockázattűrő képességüket, a megfelelőségi követelményeket és a biztonsági igényeket, és ki kell választaniuk egy, a céljaiknak megfelelő keretrendszert.

A modern kiberfenyegetések elleni védelemhez a szervezeteknek többrétegű védelmi stratégiára van szükségük, amely különböző eszközöket és technológiákat alkalmaz, többek között a következőket:

Endpoint Protection és vírusirtó
A végponti védelmi szoftver védi az egyes eszközöket (laptopokat, okostelefonokat stb.) a kártevők, zsarolóprogramok és egyéb fenyegetések ellen. A vírusirtó megkeresi és eltávolítja a kártékony szoftvereket az eszközökről.

Identitás- és hozzáféréskezelési (IAM-) megoldások
IAM -megoldásokkal a szervezetek szabályozhatják, hogy kik férhetnek hozzá a kritikus fontosságú információkhoz és rendszerekhez, így csak a jogosult személyek érhetik el a bizalmas erőforrásokat.

Tűzfalak és behatolásészlelési és -megelőzési rendszerek (IDPS)
A tűzfalak a védelem első vonalaként működnek, figyelik és szabályozzák a bejövő és kimenő hálózati forgalmat. Az IDPS-rendszerek a rosszindulatú tevékenységre utaló jelek után kutatva elemzik a hálózati forgalmat, észlelve és megakadályozva a behatolásokat.

Felhőbiztonság
A felhőbiztonság azokat a technológiákat, eljárásokat, szabályzatokat és vezérlőket foglalja magába, amelyekkel megvédheti a felhőalapú rendszereit és adatait.

Együttműködési biztonság
Az együttműködési biztonság olyan eszközök és eljárások keretrendszere, amelyek célja az információcsere és a munkafolyamatok védelme az olyan digitális munkaterületeken, mint az üzenetküldő alkalmazások, a megosztott dokumentumok és a videokonferencia-platformok. Célja a jogosulatlan hozzáférés, az adatszivárgás és a kiberfenyegetések elleni védelem, miközben lehetővé teszi a csapattagok közötti zökkenőmentes együttműködést. A hatékony együttműködési biztonság biztosítja, hogy az alkalmazottak bárhonnan biztonságosan dolgozhassanak együtt, fenntartva a megfelelőséget és a bizalmas adatok védelmét.

Titkosítási és adatvédelmi eszközök
A titkosítás az adatok kódolásának folyamata, amely megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést. Az erős titkosítás elengedhetetlen az érzékeny adatok védelméhez, mind az átvitel során, mind inaktív állapotban.

Biztonságiinformáció- és eseménykezelési (SIEM) rendszerek
A SIEM rendszerek biztonsági adatokat gyűjtenek és elemeznek a szervezet informatikai infrastruktúrájából, valós idejű betekintést nyújtanak a lehetséges fenyegetésekbe, és segítenek az incidensmegoldásban.

Kiterjesztett észlelés és válasz (XDR)
A kiterjesztett észlelés és válasz, amit gyakran XDR-nek rövidítenek, egy egységes biztonsági incidensplatform, amely mesterséges intelligenciát és automatizálást használ. Holisztikus, hatékony módszert kínál a szervezeteknek a fejlett kibertámadásokkal szembeni védelemre és az azokra való reagálásra.

Egyesített SecOps-platformok
Az egyesített SecOps-platformok minden eszközt biztosítanak a biztonsági műveleti központ számára, amelyre a szervezet védelméhez szükségük van. Egy biztonsági műveleti platformnak tartalmaznia kell legalább kiterjesztett észlelést és reagálást (XDR), biztonsági információ- és eseménykezelést (SIEM), biztonsági vezénylést és automatikus választ (SOAR), valamint valamilyen biztonságiállapot-megoldást. Bár újdonság, a GenAI is a platform egyre fontosabb összetevőjévé válik.

A hatékony kiberbiztonság nem csak a technológiáról szól; átfogó megközelítést igényel, amely a következő ajánlott eljárásokat tartalmazza:

Teljes felügyeleti szabályzat megvalósítása
A teljes felügyeleti megközelítés feltételezi, hogy senki sem lehet alapértelmezés szerint megbízható a hálózaton belül és kívül sem. Ez azt jelenti, hogy a bizalmas adatokhoz való hozzáférés biztosítása előtt folyamatosan ellenőrizni kell a felhasználók és eszközök identitását.

Az egész szervezet a teljes felügyelet elveihez való igazodásának biztosítása
Elengedhetetlen, hogy minden alkalmazott, a vezetőktől a belépő szintűekig, megértse és kövesse a szervezet teljes felügyeleti szabályzatát. Ez az összehangolás csökkenti a véletlen szabálysértések vagy a rosszindulatú belső tevékenységek kockázatát.

Robusztus biztonsági szabályzat megvalósítása
Egy jól definiált biztonsági szabályzat egyértelmű irányelveket biztosít az információs eszközök védelmére vonatkozóan. Ez magában foglalja az elfogadható felhasználásra vonatkozó szabályzatokat, az incidensmegoldási terveket és a bizalmas adatok kezelésére szolgáló protokollokat.

Biztonsági higiénia, javításkezelés és szoftverfrissítések
A szoftverek és rendszerek rendszeres frissítése kritikus fontosságú a támadók által kihasználható biztonsági rések javításához. A biztonsági higiénia, például az erős jelszóval kapcsolatos eljárások és az adatok rendszeres biztonsági mentése tovább erősíti a védelmet.

Rendszeres biztonsági képzések és kiberbiztonsági tudatossági programok
Az alkalmazottak gyakran az első védelmi vonalat jelentik a kibertámadásokkal szemben. A rendszeres képzés segít felismerni az adathalászati kísérleteket, a pszichológiai manipulációs taktikákat és az egyéb potenciális fenyegetéseket.

Rendszeres biztonsági auditálások és értékelések végrehajtása
A rendszeres biztonsági ellenőrzések segítenek azonosítani a szervezet védelmének gyenge pontjait. A rendszeres értékelések elvégzése biztosítja, hogy a biztonsági infrastruktúra naprakész és hatékony maradjon a folyamatosan változó fenyegetések ellen.

Az incidenselhárítás tervezése és kezelése
Az incidenselhárítási terv felkészíti a szervezetet arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a kibertámadásokra. Ez minimalizálja a károkat, biztosítja a működés folyamatosságát, és segít a normális működés mielőbbi helyreállításában.

Nem kérdéses, hogy a kiberbűnözés egyre nő. A Microsoft Entra közelmúltbeli adatai azt mutatják, hogy a jelszótámadási kísérletek száma átlagosan másodpercenként 4000-re nőtt. Az ember által üzemeltetett zsarolóvírusos támadások száma 195%-kal nőtt 2023-ban.

Az ilyen és más biztonsági támadások megelőzése gyakran a hatékony biztonsági higiénián múlik. A rendszeres szoftverfrissítések, a javítások és a jelszókezelés elengedhetetlen a biztonsági rések csökkentéséhez. Az olyan alapvető eljárások, mint a biztonságos konfigurációk biztosítása és a naprakész víruskereső szoftverek használata jelentősen csökkentik a sikeres támadások kockázatát.

A kiterjesztett észlelés és válasz (XDR) jelentősen csökkenti a kockázatot. Az olyan biztonsági stratégiák, mint a minimális jogosultságú hozzáférés és a többtényezős hitelesítés számos támadási vektort mérsékelhetnek.

A kiberbiztonsági környezet folyamatosan fejlődik az új veszélyforrásokkal és lehetőségekkel, többek között az alábbiakkal:

AI és gépi tanulás
Az AI, a gépi tanulás és a generatív AI átalakítja a kiberbiztonságot a valós idejű fenyegetésérzékeléssel, az automatizált incidenskezeléssel valamint annak előrejelzésével, hogy miként lehet a lehetséges biztonsági réseket kihasználni egy támadás során. A generatív AI a támadási forgatókönyvek szimulálásával, hatalmas adatkészletek elemzésével és mintázatok feltárásával javítja ezeket a képességeket, és segít a biztonsági csapatoknak egy lépéssel előrébb járni egy folyamatosan fejlődő fenyegetési környezetben.

Felhőbiztonsági kihívások és megoldások
Ahogy egyre több vállalkozás költözik a felhőbe, kihívást jelent számukra az elosztott környezetek biztonságossá tétele. A felhőalapú eszközök védelméhez elengedhetetlenek az olyan megoldások, mint a többtényezős hitelesítés, a titkosítás és a hozzáférés-vezérlés.

Ellátásilánc-védelem
Az ellátási láncot, például a külső szállítókat célzó támadások egyre gyakoribbak. A szervezeteknek meg kell védeniük beszállítóikat, és biztonsági intézkedéseket kell bevezetniük az ellátási láncok biztonságának sérülése ellen.

Mi várható?
Nem kérdéses, hogy a kiberbűnözés egyre nő. A 2024-es év második felében a Microsoft 1,25 millió DDoS-támadást hárított el, ami négyszeres növekedést jelent az előző évhez képest. A következő évtizedben folyamatosan növekedhet a kiberbűnözés, és egyre kifinomultabbá és célzottabbá válhatnak a támadások.

A fenyegetésekkel szembeni lépéselőny fenntartása folyamatos éberséget és alkalmazkodást igényel. A kiterjesztett észlelés és válasz (kiterjesztett észlelés és válasz (XDR) bevezetése jelentősen csökkenti a kockázatot. A szervezeteknek folyamatosan be kell fektetniük a biztonsági képzésbe, az eszközökbe és a kiberbiztonságot szolgáló mesterséges intelligenciába, hogy ellenállóak maradjanak a folyamatosan fejlődő fenyegetésekkel szemben.

Ha többet szeretne megtudni a kiberbiztonsági fenyegetésekről és a legfontosabb trendekről, olvassa el a Microsoft Digital Defense Report 2024 című jelentést.

A fenyegetésekkel párhuzamosan a kiberbiztonsági megoldások is folyamatosan fejlődnek, hogy a szervezetek biztonságban maradhassanak. A Microsoft AI-alapú egyesített SecOps-platformja a kiberbiztonság legújabb kiberbiztonsági mesterséges intelligenciáját felhasználva integrált megközelítést kínál a fenyegetések megelőzésére, észlelésére és elhárítására. Ez a megközelítés lehetővé teszi a vállalkozások számára a digitális környezetek proaktív védelmét, fenntartva a működés folytonosságát és a kifinomult kiberfenyegetések elleni ellenállóképességet.